WMT
21.11.2006., utorak
A Zélet rejtelmei!
|
Hali itt Sanyi! A múlt héten ehy hihetetlenül értékés embert vesztett el a magyar nemzet illetve a "football" világ. Öcsi bácsi régóta beteg volt, jól tudtuk, hogy bizony, a külvilág számára felfoghatatlan rejtély. Talán jobb is volt így, mert a világ, a mi világunk mai eseményeiben nem sok örömét lelhette volna. Betegen is mítosz maradt, akinek a nevét a világ legtávolabbi pontján is ismerik, s – ami manapság sajnos még nagyobb elismerésnek számít – pártállástól függetlenül mindenki számára megmaradt a nemzet megkérdőjelezhetetlen legendájának. Hír nevünket elvitte messze földre. Miközben itthon le sem volt szabad írni a nevét, ő Di Stefanóval varázsolt Spanyolországban. Elkápráztatták a fél világot, senki sem törhetett babérjaikra. A spanyol klasszis Gento például szinte csak zongoracipelőnek számított a Real Madridnál. Az ő érdemük, hogy a "királyi gárda” öt éven át uralta Európa labdarúgását. Hány és hány Puskás-gólt csodálhattak a kontinens nyugati felén! 39 BEK-mérkőzésén 35 gólt szerzett, hétszer talált kapuba a kupa döntőiben, s ugyanúgy négyszer szerzett gólkirályi címet Spanyolországban, mint az ötvenes években itthon. Közel negyvenévesen fejezte be az aktív labdarúgást. Öcsi bácsi a nyolcvanas évek elején, egy futballgálán tért vissza Budapestre. Több évtized múltán láthatta viszont szülőhazáját. Bár ekkor még nem települt haza, már ekkor érezte, Magyarország az igazi otthona. Most pedig új otthonra lel. Mi, szurkolók, csodálói, még ha sokan nem is láthattuk élőben bűvészmutatványait, csak egyet tehetünk: köszönetet mondunk neki varázslataiért és mindazért, amit az országért, értünk tett. Öcsi bácsi, nyugodj békében! Térjünk át egy kicsit vidámabb dologra.Az intelligencia különböző változatai a műveltség, az értelmesség, a bölcsesség és a zsenialitás. A műveltség alatt azoknak a belső reprezentációknak a halmazát értem, amelyeket az emberek feladatok megoldására használnak. Ilyen feladat az, amikor valaki egy (akár zavaros) kérdésre válaszolni próbál, illetve ilyen feladat az is, amikor ez a valaki a belső reprezentációival egy magukra a belső reprezentációkra irányuló szándéknak próbál megfelelni. A második feladatra példa az, amikor valaki felmondja a tananyagot a vizsgán, vagy a belső reprezentációival az "általánosan művelt ember" rangját próbálja megszerezni. A belső reprezentációk között vannak olyanok is, amelyek mintegy véletlenül rögzülnek bennünk, s semmilyen feladatot nem oldunk meg velük. Az ilyen belső reprezentációkat nem számítom a műveltségbe egészen addig, ameddig fel nem használjuk ezeket valamire. A műveltségbe sorolom azonban például a tanult és öröklött mozgásvezérlő rutinokat, és általában véve minden velünk született reprezentációt. Az értelmesség alatt főként a logikai képességeket értem, amelyek különböző embereknél nemcsak, hogy különböző mértékben fejlettek, hanem különböző irányokban különböző mértékben fejlettek. A matematikához szükséges logikai készségek egy része például különbözhet a pszichológiához szükséges logikai készségektől. A logikai készségek mellett az értelmességbe sorolom többek között a mozgáskoordinációt is, s gyakorlatilag minden olyan készséget, ami a műveltség valamilyen változatát használja. Az értelmesség részben a műveltségtől függetlenül, biológiailag adott, részben talán biológiailag, de a velünk született reprezentációkon keresztül a műveltség révén jön létre, részben pedig a tanult műveltség révén keletkezik. A profikat az amatőröktől minden gondolkodási területen az különbözteti meg, hogy sokkal több kész belső reprezentációval rendelkeznek, s ennek révén egyrészt gyorsabban oldanak meg olyan problémákat, amelyeket az amatőröknek hosszadalmasan kell végiggondolniuk, másrészt olyan problémákat is meg tudnak oldani, amelyeket az amatőrök soha nem fognak megoldani. Utóbbi esetekben az amatőrök magukra utalva nem jutnak el a feladat megoldásához szükséges összes belső reprezentáció felfedezéséig, vagy ha el is jutnának addig, ezen belső reprezentációk rutinos alkalmazásának hiányában képtelenek a rövidtávú memóriájukkal átfogni azokat az ismereteket, amelyeket a problémák megoldásához át kellene fogni. A bölcsesség az a műveltség és értelmesség, amely ember- és társadalomismeretkén t jelenik meg. Végül a zsenialitás az a megszállottság, ami új és új teljesítményekre késztet. A zseniális embert egyfelől olyan érzelmek hajtják, amelyek rengeteg gyakorlásra késztetik, másfelől a gyakorlása révén a műveltsége és a szerzett műveltségéből származó értelmessége rendkívüli mértékűvé fejlődik. Ha a zsenialitás által fejlesztett műveltség és értelmesség ember- és társadalomismeretkén t jelenik meg, akkor a zsenialitás a bölcsességet fokozza fel. Varga Sándor a' |
12.11.2006., nedjelja
Élmények...
|
A hétvégém elég jól sikerült, ahoz képest hogy nem is volt semmi tervben. Pénteken jöttem haza Magyarországról,este 9 körül. Elméletileg el kellett vlna mennem szinjátszópróbára, amire nem volt kedvem, így hát ithon maradtam, amely az elmult 2 évben nem fordult elő, hogy pénteken othon maradok. Ismét megnéztem az Amerikai hostória X című filmet (nagyon bejön a film). Szombaton elmentem délelőtt a haveromnak segíteni. Azt hittem hogy pár óra alatt készen leszünk,de eléggé elhuzódott. Szombat este nem terveztem elmenni sehová, csak a haverokkal egy kicsit dumálni. AZ unokatesom felhivott délután, hogy este mennyünk el Várdarócra bálba. Gondoltam, úgy is régen voltam ilyen helyen, hát akkor elmegyek... A bál annyira jól sikeredett, hogy amikor reggel 4kor jöttünk haza, a zsaruk egyböl megbüntették a soförünket, amelyben még pia se volt. Probáltuk a zsarukkal megtumálni, de nagyon köcsögek voltak. A vasárnap reggel volt a legrosszab, reggel 8kor keltett a Vaterom, hogy megyünk melózni. Hát mit is mondjak, nagyon f.....n telt a mai delelőttök, épp hogy túléltem... |
