Reménytelenül Szerelmes Férfiak Blogja

27.02.2007., utorak

The saga continues...

Réges régen, egy messzi messzi galaxisban... Eljött az idő, hogy behozzuk az egy hónapos lemaradást, és firkantsak valamit ide. De nem azért fárasztom magam, hogy pár faszkópé unalmában verje a nyálát a fórumba, akik nem értik meg hogy ez az egész nem nekik és nem róluk szól (és hogy ideje már felnőniük). De hát akinek inge, vegye magára, ez már az ő bajuk...

Sok minden történt az utóbbi 1 hónapban, habár csak a lényegre térek ki szép hosszúra fog nyúlni a dolog, szóval ha valaki olyan merész hogy nekilát elolvasni még most szaldjon ki a konyhába egy sörért meg pattogatott kukoricáért.

Először is egy szokványos hétfő este volt, amit kocsmázással töltöttünk, főbb momentumai azok voltak, amikor egy francia csaj azt hitte Zotyáról hogy látta már az IBS-ben (az valami suli elvileg, de hogy melyikre gondolt? :D), meg a hazafelé út. A Deák Ferenc térnél a kettes metró lejárójánál összefutottunk egy BKV-s munkásruhában feszítő matt részeg alakkal, akitől megkérdeztük, hogy most jegyeket bérleteket lesz? xD Mondja nem-nem, ő azé van hogy "ne sikoljon ki-tudjátok", szóval értettük hogy kétkezi munkással van dolgunk, akinek hála nem fogunk vakvágányra térni a metróval - hurrá. Majd az ipse megállapította, hogy KK a legjobb bokszoló, hogy bazd meg a mekláren mercédeszedet (valami forma1-ről is eldumálgattunk), nameg hogy "leszopjalak, nigger?" :D:D legemlékezetesebb szavai ezek voltak, naná hogy majd megpukkadtunk a röhejtől egész úton. Ennél jobb már csak a tegnapi utunk volt, de ez már a következő fejezet, tessék kivárni.

Második esemény 17-én szombaton a Balassi kollégium első nagyszabású bulija volt, ahova a Somlóis diákok is benéztek. A zenét egyrészt szeretett Zsoltikánk szolgáltatta, azaz DJ Walkay (ejtsd: 'valki' :D), aki hű maradt a szenzésönös gyökerekhez (meglepő, ám elmaradt a pu-pu-pu-puding - vagy csak én nem vettem észre), ám olyan zenéket játszott amikre még én is áldásomat adtam. Másik zenefelelős KK volt, aki a rock-punk vonalat hivatott életben tartani. Háromnegyed óránként váltották egymást, szerintem egy nagyon jó bulit kerekítettek, le a kalappal. Nem szabad azonban megfeledkezni a szervezőkről sem, a DÖK tagjairól, nekik is köszönjük szépen a lehetőséget! A buli keretén belül palacsintázás is volt, amiből én (nem nagy bánatomra) inkább kimaradtam. Ellenben pozitív csalódás volt számomra a tecsó perec, amit jóízűen fogyasztottunk egyengetve ezzel a szervezetben kialakult véralkoholszintet. Jó társaság volt, örültem hogy pár személlyel egy kellemeset beszélgethettem a bulizás szüneteiben. Aztán csak repült az idő, és már azon kaptuk magunkat, hogy vége is az egésznek.
Rendesen lefárasztottuk magunkat, így nemsok kellett ahhoz, hogy a szokásos hétfői kiruccanásunkat sutba vágjuk, és inkább itthon lazuljunk.

Következő megálló a péntek esti Moby Dick koncert volt számomra a Wigwamban. Még idejében sikerült lelépnem itthonról, és belevettettem magányos énemet a pesti éjszakába. 53-as busz, majd a 18A villamos (kedvenc :ezittareklámhelye: 'osan'-om felé). Szertetekintve a villamoson senki sem nézett ki úgy, mint aki egy uticélt tűzött ki velem. Aztán egyik megállón felszáll egy 5-6 tagú kis csoport, egyiküknek kiszúrtam hogy ugyanolyan Kárpátiás pulcsija van, mint nekem - a többiekre meg nem nagyon fókuszáltam. No, mondom ezek már "jó úton járnak", a hátam mögött ültek le, így fültanúja lehettem némiképp beszélgetésüknek. Nem nagyon tudták hova is kell menni (mondjuk még én se voltam, de a megállóhelyet már kivülről fújtam, hiszen utolsó előtti volt a Savoya-park előtt). Na, tanakodnak hogy vajon jó irányba jönnek-e, jó villamosra szálltak vagy másikkal kellett volna menni? Aztán egyikük nézegeti a házszámokat, és aztmondja már a 217-esnél járunk, ami felettébb meglepő volt mikor még nagyon messze voltunk a 202-től is, ahova érkezni szerettünk volna. Na mondom nem csigázom már tovább őket, hátrafordulok és útba igazítom őket, hogy még nem kell leszállniuk. Ám mikor megfordultam azzal a lendülettel majnem le is fordultam az ülésről, ugyanis egy 40-45 éves (legalábbis ráncai és mimikája alapján annyinak látszó) nővel találom mgam szembe, akinek két oldalt leborotvált és kis tarajba állitott lila haja volt. Itt már eldobtam az agyam, de azért megkérdeztem, hogy ők is a Wigwamba szándékoznak-e menni, majd egy igenlő válasz után közöltem velük, hogy még nem kell leszállni, majd csak a következő megállónál. Jött is a Forgalmi utca, ami számomra a végállomást jelentette, majd miután felkeltem szóltam nekik, hogy IGEN, EZ AZ ahol le kell szállni, mert még mindig kételkedtek a dologban - mondom még ott látják is az épületet a túloldalon. Sikeres landolás után bevágtattam az indián pihenőhelyre (ami később csatatérré változott, de ne szaladjunk elébe a dolgoknak). Kipengetem a lóvét a beugróra, majd a kidobó illedelmesen megkérdezi kés-pisztoly-páncélököl-kézigránát-vipera esetleg fényképezőgép!(*figyeldoda) van-e nálam, majd fogdosott ott mint pedofil bácsi a kisgyereket, de szerencsére a belső testüreg motozást megúsztam, és szabadon beljebb léphettem az intézménybe.
Nem mindennapi látvány fogadott, nagyon pofásra sikeredett a csehó, mindenhol fa asztalok és padok, kerítések, tele prémekkel, állati koponyákkal és különböző vitrinekkel melyekben tisztelt illetve a helyszínen koncertet adó együttesek emlékét őrzik képek, aláírások, figurák, gitárok, cintányérok dobok formájában. Mivel egyedül voltam, letelepedtem egy üres asztalhoz (még 2 asztal volt abban részében a terenek,3 oldalról elkerítve egy kis fából összetákolt kerítéssel - jobb oldalon mellette a lépcső, hátul kis pad ahol szintén ültek még emberek bal oldalt pedig egy másik ilyen kialakitott ülőhely-csoport). Kb egy óráig hallgattam ott a zenét, pillantgattam a kivetitőre, majd egyszer egy társaság odajött és megkérdezte leülhetnek-e. Mondtam, hogy persze. Kérdezték egyedül vagyok-e, igennel feleltem, majd arra a kérdésükre, hogy miért - mert senki más nem szereti az együttest amiért jöttem :P Mondják ezzel sokszor ők is így vannak. Mondjuk biztos nem többször mint én, már jópár koncerten voltam egyedül, de ezek mindig jó alkalmat adnak az embernek arra, hogy új emberekkel ismerkedjen meg (Cradle of Filth koncerten pl egy szlovákiai magyar társasággal haverkodtam össze - külhoni magyarok egymásra találtak. Akkor este összejöttem egyik csajjal, Klárival, de ebből se lehetett egy hosszútávú dolog, mivel két másik világban élünk. Minden esetre jól éreztük magunkat együtt és könnyes búcsút kellett vennünk egymástól - de emlékeimben még sokáig megmarad ez a kellemes este.) Visszatérve a témára a koncert kezdése sokáig elhúzódott, még az előzenekar se nagyon akart a szinpadra lépni. Az asztaltársaim nagyon rendesek voltak, meghívtak pár sörre (hiába is tiltakoztam :$ :D) aztán eldumálgattunk erről-arról. Közben kezdett érdekessé válni az este, mikor a 2-vel arrébb levő asztaltól ahol mindenki kajak taccs volt odajött egy hosszú hajú metalac cigit 'grebázni', aztán kapott is, csak a csávó aki megkínálta meg akarta neki gyújtani de az addig ficánkolt, hogy a haját sikerült meggyújtania, ami szépen végigpörkölődött. Aztán lesett is az alak bamba részeg arccal és ott állt mint 1 kislány simogatta a haját, nem tudta mi lett vele :))) Közbe volt asztalra láb-felrakva hedbengelés, sörivás, ölelgette ott egyik alakot, akinek már kezdett a fasza kilenni vele. Aztán több se kellett, egyszer a részeg hapsi úgy gondolta hogy neki huggyantania kell, és lusta volt elfáradni a wc-ig. Elkezdi gombolni a nadrágját, erre mindenki elfordul közbe kiáltozzuk hogy na erre nem vagyunk kiváncsiak, majd vett egy 180 fokos fordulatot és azzal a lendülettel a sarokba hugyozott, a proletárja :D. Erre mikor már láttuk mi készülődik egyik csávó elment szólni a kidobóknak, hogy miben sántikál az ipse. Aztán dolga fejeztével nagy nehezen átugrott a kis fa kerítésen, egyszer csak azt látni hogy már jön utána a kidobó és ő is átugorva azzal a lendülettel elkapja a nyakát, és már viszi is lefelé a lépcsőn mellettünk... Nagy lendülettel iramodtak meg, és jól sikerült le is ejtenie a nem kis súlycsoportú csáveszt, akinek egy nagyot kippant az arca a földön. Erre mindenki reflexből utánanéz, hogy vajon mi történt - a nagyonkemény másik 3 kidobó meg aki csak nézte az egészet igazgatt a a népet: "mitbámulsz, beveremazarcod", ráüvöltve ezt 3x2-es sörhasas keményfickóktól kezdve a velem szemben ülő fogpiszkáló alkatú szemüveges csávónak is. Akiről mellesleg kiderült, hogy zsidó, de ez már nem akasztott ki, mert rendes volt a pali. Ki se néztem volna belőlük hogy idősebbek nálam, pláne az egyikről hogy 26 éves / pedig 18nál nem tűnt többnek. Majd meglátogatva a mellékhelyiséget (és nem lezseren sarokbahugyozva) felcsendültek az ismerős dallamok Dvorák-tól és a Moby Dick intróval kezdetét vette a zúzás. Bevetettük magunkat a tömegbe, ezzel körülbelül utoljára láttuk egymást :)) Nagyon odatette magát a banda 21 zúzós nótát lenyomtak, és a késői kezdés ellenére mindenkiben fúlt még az életerő, a közönség nagyon együtt mozgott akár tapsolásról akár kezek levegőbe lendítéséről volt szó. A pogóról nem is beszélve, na ott volt sejehajj... Mindenki ment mint az állat, eszméletlen pergős bulit csinálva. Egyetlen szám alatt sikerült elrepülnöm a földre, de akkor kétszer is - persze basztak összeszedni, még a kezemre is léptek (a hülye részegek :D), egyszóval nekem kellett felszedni magamat. Viszonzásképp én is osztottam őket, de jó vajdasági szokás szerint azért aki a földön van azt próbáltam felsegíteni. Hiába, az anyaországiak nem értenek az igazi pogóhoz... ;) Az idő itt is gyorsan múlt (így szokott ez lenni mindig, mikor valami jó), a zenekar már el is köszönt a Good Bye című nótával. Mi persze nem hagytuk, hogy csak így távozzanak, ahogy kellett visszahívtuk őket, és még a ráadásban eljátszottak 3 igazi klasszikust: Prometheus, Ugass kutya és a "kihagyhatatlan" Keresztes vitéz című számokat, igazi finálé jelleget öltve ezzel a bulinak, majd a koncert végeztével izzadtan és felhevülten indultam hazafelé (gondolván ennél jobb már úgyse lesz a 'rockdisco' és későre is járt már, fél kettő körül lehetett). Éjszakai busz kedves jellegzetessége, hogy marhára nem írja ki és nem is mondja be a sofőr, hogy mi a következő megálló, ennek ellenére sikerült leszállnom a Hamzsabégi úton, ahonnan meglepően közel volt a Kosztolányi tér, és onnan már kacagva hazaballagtam. Útközben volt idő elmélkedni az élet dolgain, ezek azok a pillanatok, amikor nem rohan a világ mint a mindennapok szürkeségében. Kellemes séta után hazaérve még akartam volna blogolni, de már addigra elment a kedvem tőle, inkább letusoltam és behuppantam az ágyba...

Eljött a tegnap este, azaz újabb kalandok a Morrison's sűrűjében. Ez este pár új taggal bővült a csapatunk, jött Oszi, Tibor és Zoky is, így nyolcan indultunk útnak. Meglepően időre odaértünk, ám nagyobb meglepetés volt, hogy még messze nemvoltak sokan / mint ahogy azt eddig megszokhattuk, hogy egy gombostűt nem lehetett leejteni az épületben. Lassan fogyogattak az italok, a Magna Cum Laude koncertjét hallgattuk, meg karaokeztunk felváltva. Saját projektünk volt az iccmájlájf meg az azok a boldog szép napok, utóbbiban Szöszi haver megint sikeresen belehörgött a mikrofonba, ha csak kicsit is, és a szemüveges nópara-kara-király beintett, hogy "nemkéne" :D Ezúttal azonban nem vették el tőle a mikrofont és nem is adták a tudtára, hogy itt úgy kell énekelni, mint Robbie Williams... Viccesdolgok történnek mindig, ezúttal egy kanadai ős-muff deluxe rá akart mászni Zokyra, majdnem le is kapta, meg belerakott egy tampont a zsebébe (*szem. megjegyzés: gyász xDD). Hát hullára röhögtük magunkat a dolgon, de majd kiheverjük egyszer... Hazafelé utunk meg aztán maga volt a gyönyör. Az embernek számolni kell a ténnyel, hogy ha a Váci utcán sétál éjjel két óra tájban, akkor érdekes dolgok történhetnek vele. Megyünk bandástul, erre egy strici kiszúrja hogy ezek külföldiek és már messziről kérdi h du jú szpík inglis, mondjuk neki jesssz, erre elkezdni mondani a magáét, Tiborék mondtak neki valamit horvátul, erre elkezdi hogy "lepe pičke, no silikon pičke hawaii pičke" - 5gyszóval "ima što hoćeš", azaz minden van amit akarsz, meg persze be kart vágódni mondja a horvát jellegzetességeket (már persze amit tudott - de ezt becsülöm azért valaki még ennyit se vág a témából), és hadarja sorolja hogy Šuker, Prosinečki, Dinamo Zagrem, Hajduk Split, aztán mikor mi mondjuk neki h we're from Serbia akkor elkezdi hogy Mijatović, Stojković, Milošević, Vojvodina, Partizan, Crvena Zvezda stb.. :DDD Menten szarrá röhögtük az agyunkat, nagyonkészvolt az alak, Zotyának még a kezébe is nyomott egy prospektust a "kínálattal". Erre aztán leesett az ürgének mer megszólaltunk magyarul, hogy "Ti tudtok magyarul?" - Kérdi h szerbek vagytok vagy horvátok, mondtuk nekinem, csak határon túli magyarok, és ott élünk. Égett az arca, azt mondja még senki nem szivatta meg őt ennyire 12 éve. Hát szvsz magát oltotta a muksó, de nagy poén volt, ezt aztán nem felejtjük el egyhamar... Aztán kicsivel tovább megyünk az egyik sztriptízbár előtt meg lekapcsolja a bandát egy nőci, aki onnan jött ki, és megy a duma-duma majd megtetszett neki Zotya fürtös haja, fogdossa, kérdezgeti hogy ez eredeti-e, meg stb. Mondja ezért most be kell h menjen vele. Zoli mondja h de ő nem fizet, erre mondja a nő h nem kell fizetnie csak menjen be vele. Bementek, erre megmutatta a többi csajszinak akik ott táncoltak egy apró tangában h nézzétek már milyen haja van a hapsinak :))) Szal nemvolt semmi a dolog, egyöntetűen mostantól mindenki növeszti a haját és göndöríttetjük! xD

Hiába, a mocskos szerencse mire képes... Ránk is mosolyoghatna már egyszer - ideje lenne... ;)

üdv,
Koree
- 23:09 - Komentari (1) - Isprintaj - #

01.02.2007., četvrtak

A szülinapom az én szemszögömből

Nos...
Először is üdvözlök mindenkit...
Hát érdekes volt a hétfő este, nem elég hogy az ember a saját szülinapján egyedül van mint az ujja, még a boltok is bezárnak előte. Éppen söré mentem volna a Profi nevü "Bevásárlóközpontba", hogy vegyek sört meg sört, meg azt hiszem sört, mikor a drága, szeretet profi Profi nevü boltocskám bezárt... Na és akkor még azt kérdik tülem hogy mért nem járok a profiba? De végül is megoldottuk a problémát mert lett elég sör. Azaz sörből sose elég de hát fogjukrá hogy volt elég.

Végre megtudtam hogy milyen is a zsolti féle szenzésön... hát hogy is mondjam... valami más mint az ember várná. az igazat megvalva nekem monoton olyan mint ha egy paraszt szekér döcögne a földesuton, amit a dörömbökön meg kell tolni hogy ne gurujon vissza. Hát lányok... ha nekünk ebben szerencsénk lenne akkor talán ez a blog se lenne.
nyugi hoztuk a formánkat, azaz folytatodik a blog. Néha már kezdem azt hinni hogy vannak olyan fiuk akiket arra teremtet az isten hogy legyen nekük egy aranyos csajuk, másoknak meg, hogy csak barát barátnőjük legyen.
Mi a legrosszabb amit egy csaj monthat az embernek....?
Te nekem olyan jo barátom vagy... na ez után ugy érzi az ember mintha kiherélték volna... ezzel megfosztják minden vágyátol, álmátol... hát szabad ilyet csinálni? de hát ezért talán mi vagyunk hibásak. Mivel egy jó pasi, durva, sikhülye, modortalan.... legalább is az én tapasztalataim alapján. Ugye mert hát a rendes pasi az unalmas, lányoknak az kell hogy agyba főbe csalják őket, külömben nem is éreznék jol magukat. Persze tisztelet a kivételnek...

Na visszatérve a buliba. Hát csajok nem nagyon akadtak. Legalább is szabad csaj nem volt sok. Na ez pár is próbálta felveni ezt a szenzésön érzést...
Képzeljétek még dicséretet is kaptam a takaritónőtöl. :)
azt monta: "De rendesek vagytok hogy még a liftetse hánytátok össze."
akkor ez véget kicsit rosszul éreztem magam... végül is elvettem a munkájukat :(
Na nem baj majd legközelebb erről sem feledkezek meg...

Hát az estéről már nem is hiányozhatott az ugynevezett férfi szriptiz... A lányok örömére és a mi bánatunkra...
Milyen szép is lenne ha egyszer nem a fiúk vettköznének félmesztelenre...

KK
- 01:12 - Komentari (4) - Isprintaj - #

<< Prethodni mjesec | Sljedeći mjesec >>

Creative Commons License
Ovaj blog je ustupljen pod Creative Commons licencom Imenovanje-Dijeli pod istim uvjetima.

< veljača, 2007 >
P U S Č P S N
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28        

Travanj 2012 (3)
Travanj 2008 (1)
Ožujak 2008 (1)
Prosinac 2007 (2)
Rujan 2007 (1)
Kolovoz 2007 (1)
Srpanj 2007 (1)
Lipanj 2007 (2)
Veljača 2007 (2)
Siječanj 2007 (5)

Dnevnik.hr
Gol.hr
Zadovoljna.hr
OYO.hr
NovaTV.hr
DomaTV.hr
Mojamini.tv

A blog leírása

Chatbox