Ismét elérkezett az az idő, mikor egy hosszabb post formájában elkellene mesélnem, mi is történik mostanság. Már azt sem tudom hol kezdjem, hiszen nagyon rég volt már mikor utoljára írtam.
Talán kezdhetném a VIII. Nyári Ifjúsági Játékokkal, amit már szinte menterendszerűen minden éveben megrendeznek Zentán. Egyik netes ismerősöm szeretett volna jönni, de idén nem engedték, most azonban megigérte, hogy jövőre itt lesz, hát szaván is fogom :P XD Igy most valahogy olyan szűrkének tűnt az egész, persze volt pár ismerős, de azért mégis más úgy elmenni bulizni, hogy valamit együtt őrültködnének az emberek, ez most valahogy hiányzott... Délutánonként iszogattunk egyik ismerősék házánál, aztán esténként lementünk a koncertekre, mindezt különösebb élmények nélkül. Mondjuk jó, volt pár okés koncert, gondolok itt már a 0. napon a Boogie Mamma-ra, aki megmutatta a népnek, hogy mi is az az igazi underground zene, azaz bemászott a szinpad alá fellépés közben és behivta a lelkes közönséget is, majd miután egy fél percet benn kuporogtak visszafáradt mindenki eredeti helyére, ugyanis a szervezők ésa technikusok sem nézték bizony jó szemmel ezt az akciót xD de már kis vidámságnak megtette. Aztán jött Aberrált bandája a hentes-rákkenróllt jáccó Yellow Spots. Aberrált nevét csak onna tudom, hogy ő volt az index hirportál humán kisérletének egyik oszlopos tagja a Sziget fesztiválon (ahova idén se jutottam el, de már talán nem is bánom). Aurórának a vége felé értem oda, mivel kint iszogattunk két haverral pár kétliteres sör társaságában (ugyanis bevinni már mér lenne szabad :P), de a "Kifacsart citrom" és a "Nem hagyom magam" nóták így is helyretettek :) a Sziámi is egész jó volt, de már fáradt voltam és pár szám után megvettem az irányt hazafelé... Az első nap inkább a nagyszínpad vonzott, kezdve a Kárpátia koncerttel, amitől sokkal jobb volt az, amin először voltam még Óbecsén, de erre se lehetett nagyon panasz. Aztán jött a számomra már-már ambróziának számító Quimby fellépése, akiktől megszokott módon kellemes, élményteli koncertet kaptam :) kár volt ezt egy olyannal elrontani utána, mint az a fosprimitív Depresszió. Nemtudom, vajon az beszél-e belőlem h előző két évben mindkétszer megvolt beszélve h jönnek aztán mégsem mertek eljönni "mert féltek h megverik őket", de akkor is, lelombozó azt látni hogy van még annyi birka ember, aki ennyire betud dőlni ennek a bandának. Szó ne érje a ház elejét, én is hallgatom őket, sőt vannak egész jó számaik, nekem magával a zenekar fellépésével van gondom. Úgy kezelik a közönséget mintha tényleg valami nyáj lenne, értem ez alatt a "gyerünk taps" és akkor elkezdenek tapsolni meg azt a sok énekeltetést, de legfőképpen azt hogy jajj de szeretünk benenteket meg nincs még egy ilyen közönség, meg !!nagyon örülünk h itt lehetünk!! (előbb emlitett okok miatt itt is a hangsúly) meg hasonlók... Meg valahogy nemérzemát ezt a tini ugrabugrálós rakkendról fílinget. (mondhatnám azt is, h öreg vagyok már én ehhez!?)Teljes mértékben antipatikus volt számomra ez a koncert, két számon éreztem magam úgymond jól, a kedvenc "Itt az én időm"-ön járt kicsit a lábam, meg mikor meghallottam a már teljesen sablonszerű bevezetőjét a "Sokkold a rendszert" c. számnak azaz h most aki nem birja a pogót az picit álljon hátrébb meg hasonlók, akkor megvettem az irányt a közepébe, és ahogy "elszabadult a pokol", úgy énis kiadtam magamból a felesleges bosszúságot a koncert irányába... A koncert végére meg már annyira elment a kedvem az egésztől, hogy ezt a napot is bevégezettnek tekintettem, és elhúztam a búsba. A másnapi felhozatalból érdmes megemliteni ezt az emóóó stílusú The Moog bandát, mondjuk kevesen voltak a koncertjükön, de egész okés volt a dolog. A nagyszinpad utolsó fellépőjéről, a Rückwartsről meg igazán nem szeretnék semmit sem mondani, egyrészt mert szavakat nem találok egy ekkora szerencsétlenség emberi megtestesülésének formájára... A kisszinpadon hazánk amatőr-részeges-punk-fetörekvő-fenegyereki a Killer Tojás húzta szó szerint a talpalávalót, de ez sem nyújtott komolyabb élvezeti szintet egy magára valamit is adó zeneszerető ember számára... XD Talán még a Leave It Behind lenne az amiről aztmondhatom hogy egyszer még viszik valamire, bár rájuk se nagyon emlékszem már. Aztán a pénteki nap egész jónak igérkezett, habár az egész nagyszinpadi programot eltolta Gangsztazolika több mint egyórás késése, de talán így jött ki jól, mert ezzel a kisszinpad szépségeit részesithettem előnyben, majd a végén visszatérhettem az Alvin és a Mókusokra. Már-amennyire tudtam ott is lenni, mert mindenfelé elvoltunk az ismerőseimmel, szokásosan már nem tudom hanyadik alkalommal maradtam le a Tiarah koncertről :D ez már szimbóluma számomra a zenekarnak h eddig akárhányszor akartam koncertjükre menni sosejött össze. Számomra talán az egész Játékok legjobb koncertjét az Ashen Epitaph nevet viselő haza trash/death metal banda vitte, legalábbis játékuk közben úgy éreztem, megérdemlik ezt a kitüntetést. Nem egy különösképp technikás csapatról van szó, de vannak ötletes és szép részek a zúzások között, és ez a lényeg, hogy valami olyat alkotnak, amire azt mondom,h büszke lehetek, hogy a "mi fiaink" ;) Szóval mindenkinek ajánlom figyelébe, és remélem nemsokára ismét ott lehetek egy fellépésükön. Volt még egy magyarországi együttes, az Utolsó Alkalom, ami szintén jónak tűnt, de azt hiszem ekkortájt már lassan átballagtam a nagyszínpadhoz, ahol Alvinék nemsokára elkezdték a koncertet, nem is tudom hány óra lehetett már, de jó késő volt. Erről azt kell tudni, hogy már a 3. Alvin és a Mókusok koncert volt ez az életemben (ráadásul 3 hónapon belül XD) ebből kettő pesten volt a ZP-be, de szerintem ez mindkettőt vitte. Lehet, hogy a hazai pálya miatt, de már a sablonosság sem tűnt olyannak, mint amilyen általában. Mondjuk pesten se vetették be mindkét koncerten azokat a fordulatokat, poénokat amit itt megcsináltak, sőt egyik ismerősömnek mikor meséltem h Viki beszokott öltözni menyasszonyruhába a Bizalom c. dal erejéig, aztmondta h ő még egy koncerten se látta amin volt életébe, azaz kivételesnek érezhetjük magunkat, igaz egy idegen közeg előtt azért be kellett vetni mindent, hisz először voltak nálunk. Úgy hiszem megfelelő fogadtatást kaptak a közönség részéről, és számomra pozitiv h nem is volt annyira érezhető ez a "14-15 éves anya megengedte h feketepólót vegyünk fel és most megmutatjuk dekeményekvagyunk" stílus, mint pesten. Egyszóval nagyon tetszett a műsor, remélem még sokszor látjuk őket köreinkben. Elérkezett az utolsó este, mely kellemes meglepetése talán a nagyszínpadra felkerülő Subscribe zenekar fellépése volt, akik igen sajátos hardcore/reggae ésegyéb elemeket ötvöznek zenéjükben, érdemes őket meghallgatni, és amint tehetem szerzek is be tőlük hanganyagot... A történet azonban ott kezdpdik, hogy utolsó este már senkinek nem volt kedve inni, de akárhogy húztuk a szánkat ezért egy-két kupica pálinka legurult vagy esetleg bor, aztán egyik faszinak kiadta az esze, h kiirta egy papirra kedvenc mobilszolgáltatónk olya sokszor hallattott üzenetét, kicsit sajátosra szabva: "Telekom Srbije, besplatno obavetenje: mindenki rúgjon be!" :D azaz "szerbiai telekom, ingyenes felhívás" és ez úgy megtetszett mindenkinek, h kiírta egy-egy papírra és egy zichertűvel mindenki kitűzte a pólójára, és így mentünk le a játékokra. Mondanom se kell, a kidobóknak a bejáratnál szemet szúrt a cetli, és tőlem kérdezi az egyik h miez, mondom egy papir, elkezdi olvasni majd mikor megakadt kisegítettem, aztán egy kis nevetéssel tovább engedtek minket. De a poén az volt, hogy utána éjjel valamikor mikor kimentem könnyíteni magam a sok sör után, mikor jövök vissza befelé megállit az egyik alak, és mondja a többieknek, h ezt figyeljétek mi van a faszinak "telekom srbija..." osz röhögök rajta mondom még emlékszel rá? aztmondja persze :D mondjuk ennyi vidámság fért még bele a programba erre az évre. Utána ellátogattam a várva-vaárt kikindai Downstroy nevezetű metalcore banda koncertjére, akikre nagyon kiváncsi voltam, hasonló nívón hozták a koncertet mint az Ashen Epitaph :) legvégül pedig valami fenomenális volt, egy (számomra legalábbis) teljesen ismeretlen banda, a Karantén fellépése, akik valami olyan szinten játszották azt a dögös rockot, ahogy azt kell, a gyönyörű szólóktól pedig a lélegzetem is elállt, nagyon át lehetett élni a zenéjüket, végig csápoltam az egészet, aztán vettem is tőlük egy promó cédét mondhatni potom pénzért, mindazok ellenére hogy a netről is lelehet tölteni, én mégis úgy gondoltam, hogy ennyi jár nekik, max isznak még 1 sört, én látok jövőt annak, amit csinálnak, csak így tovább fiúk!
És ezzel azt hiszem véget is ér ezen beszámolóm, amiben megint nincsenek nők, hiába ez a blog témája, dehát ha én írok bele, akkor talán azvan amit énmondok... XD De nem kell aggódni, az elkövetkező két post visszatér a gyökerekhez, de ma már nincs rá erőm, és különben is elég hosszúra sikeredett ez maga is, nemhogy még azok is benne lennének.
*megj. 00:50-et ir, de az csak a kezdés ideje, most már 02:40 van szal remélem érthető, miért is nincs már erőm folytatni :P :)*
jóccakát
_________
Koree
Post je objavljen 20.08.2007. u 00:50 sati.